A jó hír, hogy nyertél a lottón – a rossz hír, hogy adóznod is kell belőle?

A hétvégén egyetlen telitalálatos lottószelvénnyel elvitték az ötöslottó főnyereményét, azaz egy szerencsés egész pontosan 6 613 905 020 forintot nyert. Érdekesség, hogy legutóbb idén februárban vittek el hasonlóan magas nyereményt, de azelőtt csak 2020-ban talált gazdára a mintegy 6,5 milliárd forint. Milliók, sőt milliárdok kérdése ugyanakkor, hogy ezek a szerencsejátékból származó nyeremények már a nettó összegek, vagy felmerülhet adókötelezettség utánuk?

Érdemes odafigyelni

A LOTTÓNYEREMÉNY ADÓZÁSA

A Szerencsejáték Zrt. külön forródrótot tart fenn a 300 milliót meghaladó nyeremények nyertesei számára, ahol beazonosítják a nyertest, majd az eredeti szelvény érvényességét is ellenőrzik. Az ún. kiemelten nagy összegű nyereményét a játékos minden esetben átutalással kapja meg egyszerű lakossági bankszámlájára. Megjegyzendő, hogy közösen vett szelvénynél, vagy játékostársaságok esetén is csak egy nyertes lehet, a gyakorlatban ez az, akinél a szelvény van (így erre vonatkozó szerződéses megállapodás hiányában a többi játékostárs semmilyen igénnyel nem élhet a nyereményre vonatkozóan). A korábbi adózási szabályoknak megfelelően Magyarországon a lottónyeremények után a Szerencsejáték Zrt., mint kifizető a nyeremény összegéből egy tételben levonta és megfizette a személyi jövedelemadót, így a nyertesnek már nem merült fel bevallási és adófizetési kötelezettsége. Ez változott 2024. január elsejével, amikor egy törvénymódosítás értelmében az ún. számsorsjátékok utáni nyeremények, így a lottónyeremény is adómentes lett. Ennek indirekt hatása, hogy közterhek hiányában növekszik a ténylegesen kiosztható nyeremények összege.

KÜLFÖLDI LOTTÓNYEREMÉNYEK ADÓZÁSA

Más lehet a helyzet a külföldön szervezett szerencsejátékokból származó lottónyereményekkel. Számos, főleg az USA-ban nyert mesés összeg (például a legendás Powerball átszámítva 818 milliárd forintos nyereményösszege) sorsáról olvashatunk, hogy akár a nyeremény felét is elvihetik az adók, itt azonban sok múlik a kiutalás módján. Egyes lottónyereményeknél ugyanis kérhető egyösszegű, valamint részletekben történő kifizetés is, a különbség pedig jellemzően az, hogy míg az évente, pl. 30 év alatt részletekben kiutalandó összeg mentes a közterhek alól, az egyszeri kifizetés utáni összeg általában kisebb az adók és egyéb levonások miatt. Ez egyfajta ösztönző a nyeremény felelősebb beosztása, a pszichológiai teher mérséklése szempontjából, és persze a kifizetőnek is számottevő könnyebbséget jelent, ugyanakkor a részletfizetés kockázatot is hordoz magában az infláció és a befektetési lehetőségek korlátai miatt.

A Magyarországon is népszerű, számos európai ország részvételével szerveződő Eurojackpot esetén is egyszerűen, a hazai szabályozásnak megfelelően adómentesen juthatunk a nyereményhez, de másfajta, külföldi játékoknál adott esetben szükséges megvizsgálni a vonatkozó nemzeti adózási szabályokat, és összevetni a lakóhelyünk szerinti ország jogszabályaival, így például a magyar SZJA törvénnyel vagy  a kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezményekkel a nyeremény utáni adókötelezettségeket illetően.

MÁS SZERENCSEJÁTÉKBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Ha nem pusztán a lottójátékokat tekintjük, hanem a szerencsejátékokat általában, – azaz minden olyan játékot, amelyben a játékos pénz fizetése fejében nyereményre válhat jogosulttá, és mindez kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ – az SZJA törvény szerinti adómentesség itt is alkalmazható lehet, egyes esetekben ugyanis nem minősül jövedelemnek a nyeremény, amennyiben az jogszerűen szervezett legális szerencsejátékból származik, pl. online sportfogadásból. Ezzel szemben az illegálisan szervezett, azaz tiltott szerencsejátékból származó bevételek minden esetben adókötelesek, így az SZJA mellett szociális hozzájárulási adó is terheli a nyertest.

SZERENCSEJÁTÉKOK ÉS NYEREMÉNYJÁTÉKOK SZERVEZÉSE

De mi a helyzet a másik oldalon, vagyis milyen kötelezettségei vannak a szerencsejáték szervezőjének? A szerencsejáték típusától függően – pl. kártyajáték vagy kaszinójáték – elképzelhető, hogy a nyeremény kifizetőjeként a szervező fizeti meg az SZJA-t, így a nyertes már csak a tiszta nyereményt kapja meg, de emellett más adókötelezettségek is felmerülhetnek, így a személyi jövedelemadón túl különböző mértékű játékadó is terheli a játék lebonyolítóját. A játékadó a szerencsejáték szervezésének jogáért fizetett, jellemzően a játékbevétel után fizetett adó, míg a személyi jövedelemadó főszabály szerint a nyertes jövedelmének közterhe. Általános szabály tehát, hogy mindkét esetben kizárólag a szerencsejáték szervezőjét terhelik ezen jövedelemtípus után az adó megállapításával, levonásával, befizetésével és bevallásával kapcsolatos kötelezettségek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal / National Tax and Customs Administration felé, ráadásul a szervezőnek hamarabb keletkezik fizetési kötelezettsége, minthogy a nyeremény gazdára talál.

A szerencsejátékok többsége kizárólag előzetes hatósági engedéllyel szervezhető, ez korábban a NAV jogköre volt, ma pedig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatokat. A szerencsejáték-szervezéshez továbbá kapcsolódnak még igazgatási szolgáltatási díjak és szerencsejáték-felügyeleti díjak is. Az engedélyezés alóli kivételnek minősülhet például a nem folyamatosan szervezett tombola, illetve vásárláshoz kötött ajándéksorsolás. Emellett természetesen egyes játékokat tekintve kizárólagos jogköre van a Szerencsejáték Zrt.-nek, illetve például a kaszinójátékok szervezése koncesszióhoz kötött.

Amennyiben cégként, üzletpolitikai célból mi is valamilyen nyereményjáték szervezésén gondolkodunk, mindenképpen érdemes a lehetséges adókötelezettségeket körüljárni. Vásárlásösztönző, jellemzően természetben juttatott, ajándéksorsolásos nyeremény az SZJA törvény alapján adózik, azaz a kifizetőnek (a játékot szervező vállalkozásnak) az ajándék értékének 1,18-szorosa után kell személyi jövedelemadót fizetni – amennyiben az ilyen típusú játékoknál nincs tétfizetés, úgy nem minősülnek szerencsejátéknak, így játékadó sem terheli őket, ennek megfelelően a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényből is kikerült ez a típus. Árengedmények, vásárlási kedvezmények és áruminták ugyanakkor kifejezetten adómentesnek minősülnek SZJA (sőt, akár ÁFA) szempontból is. Érdemes még megjegyezni, hogy versenyek, vetélkedők esetén, ahol a szerencsefaktor kisebb vagy nem érvényesül (pl. egy szépségverseny első helyezettjének járó autónyeremény), szintén nincs játékadó, a kifizetőt csupán SZJA terheli. A fent nevesített adónemeken kívül mindig alapvetően fontos értékelni az egyéb adó- és számviteli kötelezettségeinket, például a nyeremények áfa-visszaigénylésre vagy társasági adóalapra gyakorolt hatásait.

Dr. Bordás Robin

BRDS Tax & Legal